ez pedig a finálé rucim...a színe a kedvencem:)

az opening rucim...olyan mintha csirke lennék...nem?:)

varázs az unalmas night parádéba:))))

hát ez az este is olyan uncsinak indult mint általában az összes többi...de valami még sem úgy sült el mint mindíg...mert amikor kiértem a parádéból egyszerűen szárnyaltam a boldogságtól.....kíváncsaik vagytok, miért????nah hát akko elmondom...
aznap title voltam...ez azt jelenti, hogy én vezettem a parádét...csináljuk a dolgunkat...mosolygunk, táncoljuk azokat a nagyon egyszerű lépéseket abban a világítós nagyon nem kényelmes ruciban...végre megérkezünk a prodaction helyszínére...ahol több időt töltünk el, mert ott mutatjuk be műsort...
én felfedezek 3 európai férfit..ami nem nagy csoda, mert sok európai szokott itt lenni...de általában oroszok, vagy nem is európaiak, hanem amerikaiak...az egyiken volt egy névtábla...csak úgy kíváncsiságból megpróbáltam elolvasni..persze elég nehézkes volt, mert sok fény nem volt...csak ami a ruhánkról szűrődött a közönségre...nah meg nekem táncolnom is kellett közbe...
és akkor egy pillanatra belém szorult a szó...ami valjuk be őszíntén nem gyakran történik meg...aki ismer az tudja!:)))a neve a férfinak: KALOCSAI PÉTER!!!!!!!
hát úr isten...ez egy magyar név...ez nem lehet más...ő csak is magyar lehet...ekkor arra gondoltam valamit tennem kell..nem minden nap járkál erre egy magyar...de nem hogy 1..rögtön 3!!!!hát...én táncolom a koreográfiát és közben odakiabálok...: MAGYAR?
erre megszólal:IGEN!!!
majd a válasz: ÉN IS!!!
erre rám köszön: SZIA!!!
majd én visszaköszönök: SZIASZTOK!!!

ennyi...mert nem tudtam odamenni hozzájuk...hisz már így is leszidást kaptam..mert nem kiabálhatunk a közönségnek a parádé vonalból...
utánna megpróbáltam gyorsan ruhát váltani...hogy talán összefutok velük, ha visszamegyek a parkba...de sajna nem jött össze..eltüntek,mint a kámfor...

de szerintem nem tudják elképzelni, hogy milyen boldoggá tettek engem...ezúton is szeretném megköszönni:)))

egy kis korea

elengedethetetlen számukra, hogy mindenki kezében ott legyen a hiperszuper mobiltelefon, amivel tévét néznek, na meg 3 G..nah meg anyám kínja található benne...
akárhová utazunk, mindenhol megtalálható a plazma tévé, még a metróban is...
valahogy amikor egy koreaira nézek...akkor nem látom rajta meg azidőt...mintha rajtuk ez nem fogna!sokkal fiatalosabbak, mint az európaiak...és nem csak kívülről, de mentalitásukban is!mintha soha nem nőnének fel...nagyon naívak ( ami tegyük hozzá idönkén nagyon jó), hisznek mindenkinek, mindíg mosolyognak, mindíg kedvesek, mindíg bájosak...mintha mindíg a nap sugarai ragyognának a szemükből...de rengeteg amerikai és európai jön ide és ők is meg fognak változni..ez a gyermeki varázs szerintem el fog majd tünni innen is...már most el kezdett...amikor végig megyek az utcákon nem látok túl sok stílust, egy kevózemen meg tudom számolni...ez mind azét van, mert az amerikaiakra akarnak hasonlítani...és megpróbálnak úgy öltözködni, viselkedni, mint ők!szerintem nem elégedettek saját magukkal!pedig meg kéne becsülniük ezt a nagy értéküket, hogy ők tudnak gyermekek maradni...nagyon kevesen tudják ezt megvalósítani...bár hozzá kell tennem, ha külföldre mennének élni, akkor nem bírnák azt ki túl sokáig!

ellentmondások városa: Szöul

Szöul egy magyarországnyi lakosságú város, ahol két, nagyon különböző kultúra, a koreai és az amerikai keveredik. Talán ezért olyan ellentmondásos itt minden. Bár a nagyvárosi emberektől nem várnánk, de kérés nélkül is segítőkészek, igaz, angolul szinte senki nem tud. például amikor nem találtam a buszmegállómat vissza everlandbe megkérdeztem egy párt...persze ők nem beszéltek angolul, de mutatták hogy kövessem őket és elvezettek a buszmegállóhoz, ami kb 15 perc sétába került nekik..(melyik európai csinálja ezt meg?)Az ételek sótlanak, viszont nagyon csípősek...(nem tudják milyen jó is az ízes kaja) az emberek tolakodnak az utcán, a tömegközlekedési eszközökön, de mégsem sietnek....mindíg van idejük megnézni a kis bazárok kínálatát és a nyugodság tükröződik arcukon.... a lányok nagyon rövid szoknyát hordanak, mégis szégyenlősek....még a hideggel sem törödnek..rajta, vastag kabát rajtuk meg mini szoknya, csizma és kivágott felső van, de everlandbe zárt ruhába kell mennem, mert túl szexy vagyok nekik...még szandált se lehet felvennünk, mert a koreaiak az achiles-t túl szexinek tartják... Az utcák tiszták, és az emberek sem szemetelnek, mégis a városban mindenfelé furcsábbnál furcsább szagok terjengnek, amihez az európai orr csak lassan szokik hozzá. de a kis vársokban lévő emberek ezt még nem tanulták meg, mert az igaz hogy szöulban nincs szemét, de a kis városokban( számukra kicsi, számunkra nagy városok...kb 1 millió fős) kupacokban áll a szemét...

goooooooooood job!!!!!!!

hát igen!!!
ezt otthon ne nagyon használjuk...mármint én nem nagyon emlékszem ilyenekre:)
itt bármit csináltunk ami munkával kapcsolatos, állandóan ezt mondják..de vagy 1 nap 150-szer lehet hallani...mindenki mondja mindenkinek...
amikor vége van parádénak amikor befejeztük a gyakorlást, amikor vége van a színpadi show-nak...szóal bárminek ami munka!!!nekik minden gooood job, csak mosojogj és énekeld a dalokat, amikre táncolunk:)))

étterem

nagyon kis édes asztalkák vannak kb 20 cm magasak..tehát a bejáratnál a cipőt le kell venni... a földön törökülésben ülve az oda helyezett kis párnákra neki is állhatunk a kajának, tanácsos nem szoknyában jönni... ráadásul olyan történt velem az első időkben ami otthon még soha...leettem a vádlimat:)))
itt a kedvencem a számgipszán (nem tom hogyan kell írni)...kihoznak eléd húsikat, amiket ráraknak a sütővasra, ami az asztal közepén van..mellette még eléd hoznak rengeteg fajta zöldséget amiket még életemben nem láttam és persze olyanokat is amiket láttam:)és kihoznak mindenkinek 2 pálcikát egy nedves kis törölközőbe csavarva...ez a törölköző a kézmosás helyett van:)és pakolhatsz azt amit akarsz a vasra egy helyes kis pakoló szerszámmal nah meg pesze a pálcikáddal,amit ajánlatos jól használni, különben éhes maradsz:)amikor a húsi félig megsült felvágogod kissebb darabokra és hagyod, hagy süljön tovább..amikor már úgy néz ki hogy minden kész, akkor kezdődik a kaja:)
fogsz egy salátalevelet és belepakolsz húsit meg züldségeket nah meg szószókat aztán zsupsz be a szádba...igen jól gondolod, abből sokat kell enni, hogy igazán jól lakj, de talán ettől olyan vékonyak amkoreaiak, mert elfáradnak az elkészítésben és mire a kajálásra kerülne a sor lusták több falatkákat csinálni...

van mit írnom már megint:)))

bocsi mindenkinek, aki olvassa drága szösszeneteimet, hogy nem írtam már egy ideje..de túl sok itt a dolog....
nem is tom, hogy hol hagytam abba...
hát amióta nem írtam azóta kaptam egy nagyon aranyos kis megfázást, amire persze vagy ezerfajta gyógyszerrel adagolnak itt engem..nah meg mondják, hogy jó sok forró vízet igyak...és megkérdeztem, hogy csak úgy fórró vízet????attól nem fogok hányni???aztán mondták, hogy úgy mint tea...mért nem tudták már az elején azt mondani, hogy igyak teát..mért kellett azt mondani, hogy frró vízet, azt nem tudom...nah de mindegy...a megfázásom úgy kezdődött, hogy jöttek a hidegek a nagyon melegek után..mármint napközben meleg volt (kb.30 fok) de estére lehült vagy 5-10 fokra...a többieknek már volt fűttés a szobájában de nekem nem...és én okos nyitott ablaknál aludtam, mint nyáron...és hát jó nagyon megfáztam...aztán valaki megkérdezte tőlem, hogy hogy sikerült ennyire megbetegednem...én meg elmondtam neki a szitut...erre mondta, hogy a fűttést nekem kell kinyitnom...bennt van a szobámban a csap!én nagyon fogtam utánna a fejem...de hát honnan kellett volna nekem ezt tudno???kérdeztem...erre azt mondta, dehát mondták a meeting-en...jah a meetingen???tudni kell, hogy a meeting-eken igen sokminden érdekeset mondanak, de sajna én semmit nem értek belőle, mert elmondják koreaiul, ami olyan mintha kínai lenne, nah meg elmondják oroszul ami nekem egy kutya...és sennki nem fordítja le nekem hogy mi a szitu, de persze a jelenlét kötelező, még akkor is ha nem értek semmit...jó, nem???:))))
egyébként nagyon fáradt vagyok és kicsit kimerült...már nagyon hiányzik a kis családomés a kedvesem..már nagyon érezném az otthon melegét...egyik barátnőm most fog haza menni 2 nap múlva...hát nem kicsit irigyelem..:)
már hetek óta tervezgetem, hogy mennem kéne a postára, de mlg nem jutottam el..talán valamelyik reggel elmegyek 1 nagy börönddel, hogy haza küldjem a sok össze vissza vásárolt cumóimat:)anyuék bizti örülni fognak neki..dehát majdnem velem eggyütt fog megérkezni:))
nah megyek csicsikálni...és próbálok ide is gyakrabban írni:)